MI A KÜLÖNBSÉG A BIRSALMA ÉS A BIRSKÖRTE KÖZÖTT?
A birsfajták gyümölcsének legkarakteresebb sajátossága a gyümölcsökre jellemző alak. Kevés olyan gyümölcsfaj ismert, ahol a gyümölcs alaknak olyan nagy lenne jelentősége, mint a birsnek. Nincs még egy olyan gyümölcsfaj, amelyiknek ilyen nagy változékonyság lenne kimutatható a gyümölcsök alakjában.
A többféle alak mellett az is jellemző, hogy…
- sok fajta gyümölcse aszimmetrikus
- felülete hullámos és / vagy dudoros.
- gyakori a bordázottság a gyümölcs teljes felületén vagy csak a csésze felőli oldalon.
- a kocsány felé eső részen hirtelen elkeskenyednek, „nyaki” részben folytatódnak.
- „nyaki” rész ritkábban a gyümölcs mindkét végén kialakulhat.
A birsfajtákat a gyümölcsök alakja szerint két nagy csoportba sorolják:
- alma alakúakra
- körte alakúakra
Már az ókori római szövegek (Pl. Cato) is eszerint különböztette meg a birsgyümölcsöket.
Ez a felosztás lett uralkodó évszázadokon át, de a kétféle gyümölcsalak más elnevezésként is megjelent, úgy, mint:
- birsalma
- birskörte
A hazai botanikusok a termés alakja szerint alapvetően két nagy csoportot különítettek el:
- a termés alma alakú = birsalma
- a termés körte alakú = birskörte
A birskörte általában valamivel illatosabb, lédúsabb és gyümölcshúsa puhább, a magház körül kevesebb a kősejt, mint a birsalmában.
Hazánkban más elnevezések a gyümölcsészeti szakirodalomban sem terjedtek el. Pedig a két csoport között mindenféle átmenet is előfordul, amelyeket nagyon nehéz besorolni a sablonosan kialakult két alapforma valamelyikébe.
Egyik legnagyobb problémát a fajták besorolásakor a gyümölcsök erős bordázottsága jelenti. Mivel a bordázottság gyakrabban a megnyúlt gyümölcsöket érinti, a birsfajtákat gyümölcsalakjuk alapján három csoportba sorolják:
- almaalakú gyümölcsök
- körtealakú gyümölcsök
- körte alakú, bordázott gyümölcsök
Az elmúlt évtizedekben külföldön sok botanikus foglalkozott a birs fajták gyümölcs alak szerinti leírásával. Munkásságuk révén egyre több lehetőség adódik arra, hogy pontosabban tudjuk jellemezni és egymással összevetni a birsfajták valóságos gyümölcs alakját. A gyümölcsalak megjelölésére már 25-féle botanikai elnevezés létezik.
Ennyiféle gyümölcsalaknak az egységes használata igen sok nehézségbe ütközne. Ezért a jövő egyik feladata, a birsfajtákkal foglalkozó pomológósok a referenciafajták megadásával – a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan – kidolgozzák a gyümölcsalakra vonatkozó, mindenki által elfogadható és valamennyi fajta pontos besorolására alkalmas nemzetközi leíró-rendszert. Valószínű, hogy ez a születendő korszerű leíró rendszer 25 változatot nem fog használni, de biztos, hogy el kell majd szakadni a túlzottan leegyszerűsített kétféle (almaalak, körtealak) változattól.
Miért nem alakult ki egységes nemzetközi rendszer a gyümölcsalakok leírására?
Magyarázatul nem a birs relatíve kisebb gazdasági súlya szolgál. A gyümölcs felhasználás módja miatt kialakult alakult ki ez a késlekedés. Évszázadokon át a birset csak házilag dolgozták fel, és nem volt szempont hogy a gyümölcsök milyen hányadából készül a birstermék. A birsnél nagyon sokáig alig végeztek keresztezéses nemesítést, ahol eleve szempont lett volna a kis veszteséggel feldolgozható gyümölcsöt adó fajták előállítása.
A birsalma és birskörte ipari feldolgozását nehezíti a birs alakja
A gyümölcsök alakja akkor kezdett fontossá válni, amikor ipari méretekben került sor a feldolgozásra, különféle birstermékek előállítására. A gyártók olyan nyersanyagot igényeltek, amelyeknél kevés feldolgozási hulladékra lehetett számítani. Ha át is vették a nehezebben feldolgozható tételeket, ezt a legtöbb esetben igen alacsony termelői árakkal igyekeztek ellensúlyozni.
A birs nehezen való eltarthatóságát elsősorban szabálytalan, sokszor erősen aszimmetrikus gyümölcsalak, bordázott vagy hullámos esetenként dimbes-dombos gyümölcsfelület jelenti. Ezért a gyümölcsök a könnyebb sérülés miatt nehezebben szállíthatók és tárolhatók . Sokszor már a szedéskor is komoly sérülések keletkezhetnek.
Különösen sok nehézséggel jár a szabálytalan alakú és felületű gyümölcsök hámozása.
Újabb szakirodalmi források ugyan arra is utalnak hogy a birs gyümölcshéjának kedvező az antioxidáns-kapacitása, vagyis a hámozatlan birsnek – ha csak ezt vesszük figyelembe még nagyobb is lehetne az egészségértéke mint a meghámozottnak. Ugyanakkor a minőségi gyümölcstermék elérése érdekében a feldolgozók a hámozást beépítik a gyártási technológiába, mert a molyhos (különösen az erősen-nemezesen szőrözött) gyümölcshéj egyrészt allergén anyagokat tartalmazhat, másrészt a gyümölcsterméket fanyarrá, keserűvé teszi. Az erősen molyhos gyümölcsök ezért hámozás nélkül gyümölcslének vagy párlatnak sem alkalmasak. A szabálytalan gyümölcsök molyhosságát dörzsöléssel és mosással is lehetetlen teljesen megszüntetni. A feldolgozó ipar, bármilyen minőségi terméket állít is elő, előnyben fogja részesíteni azokat a fajtákat (szabályos gyümölcs alak, igen kismértékű molyhosság, könnyű szeletelhetőség stb.), amelyek könnyen és kis veszteséggel feldolgozható nyersanyagot biztosítanak.
Felhasznált irodalom: Birs (2014) Szabó Tibor; Nyéki József; Soltész Miklós; Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft.
Még több infó a birsalmáról vagy birs körtéről: Birs (Cydonia oblonga) alma vagy körte?
Trackbacks/Pingbacks