Birs fajták Magyarországon

A világon több mint 100 évvel ezelőtt 40-50 elterjedt birsfajta létezett, ezek közül 10-15 széles körben ismert volt és szaporították. A birsfajták száma az azóta eltelt időszakban sokat változott. 

Mohácsi és Porpáczy (1958) a nemzetközi szakirodalom és a hazai kísérletek alapján az alábbi tizennégy birsfajta leírását foglalta össze.

1. Angersi birs
2. Bereczki birs
3. Birsalma (= alma alakú birs) USA-ban Orange
4. Champion
5. De Bourgeaut
6. Elephant
7. Konstantinápolyi
8. Leskováci óriás birs
9. Meech termékeny
10. Missouri Mammuth
11. Perzsiai cukorbirs
12. Portugal birs
13. Rea
14. Smyrna 

Az 1960-1970-es években, az üzemi ültetvényekben a Bereczki birset telepítették. Az 1980-as időszakban a Bereczki birs és a ‘Konstantinápolyi’ voltak a fő fajták.

A hazai fajtagyűjteményekben a 2014-es adatok szerint 77 tájfajtát tartunk nyilván. A birsre vonatkozó irodalom igen szegényes, mert termesztése korábban elhanyagolt volt, jóformán csak házi kertekre szorítkozik. A birsfajtákkal kevés kutató foglalkozik, ezért részletes fajtaleírások alig találhatók.

A birset nyersen ritkán fogyasztják, ezért főleg konzervipari célra termesztették (befőtt, lekvár, gyümölcs sajt, zselé). A feldolgozóipar igénye változott, a rostos ivólé– és pálinka előállítása miatt a birs iránti kereslet megnőtt az 1990-es évektől.

A birsfajta kiválasztás főbb szempontjai 

• nagy termelőképesség
• termésbiztonság
• a gyümölcsök szabályos alakja és kiegyenlített mérete
• a gyümölcsök aroma gazdagsága
• a kő sejtek alacsony aránya
• a gyümölcsök magas pektintartalma.

A fajtaminősítés Magyarországon

1956-ig két fajta  ismert, természetben lévő birs fajta kategóriát különböztettek meg:

• Bereczki birs
• Konstantinápolyi birs 

1995-ben a birsfajta választék megújítása célkitűzés volt, így négy  fajta államilag elismert, fő árufajta minősítést kapott:

• Bereczki bőtermő birs
• Mezőtúri birs
• Champion birs
• Angersi birs 

Minden vidéknek megvan a saját tájfajtája. A tájfajták elkerülve más vidékre más és más nevet kaptak. Ezért a birsfajták elnevezésében nagy a keveredés. Előfordul az is hogy a különböző országokban ugyanazon fajta nevek alatt teljesen eltérő fajtákat szaporítanak. A fajta kérdés tisztázása csak a fajták pontos leírásával történhet.

Bereczki birs

A fajtát Bereczki Máté Pomológus találta 1883-ban Kiskunfélegyházán. Egyes források szerint Békés és Torontál megyékben alakult ki. Az egész világon ismert és elterjedt régi magyar fajta. Államilag minősített, választékbővítő fajta (1956).

Bereczki bőtermő birs

Az anyafáját Brózik Sándor a „körte alakú Dunabogdány II.” tájfajtaként gyűjtötte be Dunabogdányban. Államilag minősíted fő áru fajta (1995).

Mezőtúri Birs

Brózik Sándor szelektálta az anyafát 1955-ben Mezőtúron egy populációból. Ismeretlen eredetű tájfajta. Fajtakísérleti elnevezése: “Alma alakú Mezőtúr”. Államilag minősíted fő áru fajta (1995).

Champion birs

Ismeretlen szülőktől származó magonc. Meech fedezte fel 1870-ben Wightland-ben. (USA) Termesztésre 1874-ben vezették be. Magyarországra Brózik Sándor hozta be 1958-ban Moldviából. Államilag elismert fő áru fajta (1995).

Konstantinápolyi birs

Ismeretlen származású, az egész világon elterjedt nagyon régi fajta. Származása Törökország? Fajta kör: más fajtákat is termesztenek a világon a név alatt. Államilag minősített fő áru fajta (1956).

Angersi birs

Francia származású (Angers) régi fajta. Brózik Sándor 1958-ban hozta be Ukrajnából. Államilag minősített fő áru fajta (1995).

Portugal birs

Mohácsy és Porpáczy szerint Angliában már 1611-ben termesztették. Ismeretlen eredetű fajta.

Vranjai óriás

Nyenadovics szelektálta 1898-ban Szerbia (Koszovó) Vranja nevű községében. A „Dunabogdányi körte alakú” fajtához nagyon hasonlót, esetleg azonos vele.

Leskovaci óriás

Leskovac nevű helységben (Szerbia) keletkezett 1890-ben.

Meech termékeny

Champion fajtából származik, Meech 1850 ben hozta forgalomba az USA-ban.

Mammut (Mammoth)

Portugál birs ből szelektálták.

Birsfajták – a termés alakja

 A fajtákat általában a termés alakja szerint különböztetjük meg. Ha a termés alma alakú, akkor birsalmáról, ha körte alakú, akkor birskörtéről beszélünk. A meghatározást nehezíti az is, hogy ugyanaz a fa kiszámíthatatlan: az egyik évben körte alakú, a másik évben pedig főleg alma alakú gyümölcsöket terem. Így például a Konstantinápolyi és a Mezőtúri fajta gyümölcs egyik évben gömbölyűek, másik évben kúpos gömb alakú a harmadik évben zömök körte alakúak voltak. Ez egyrészt a magvak számával függ össze. A kevés magú gyümölcsök mindig megnyúltabbak.  Az alakok is a méretet megváltoztathatja a gyümölcs berakódottságának mértéke is. 

A termés berakódottság hatással van továbbá az érési időre. A keveset termő fákon a gyümölcs korábban érik. A virágzási idő meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az úgynevezett sima termőnyársakon képződő virágok lényegesen előbb nyílnak, mint a hosszúvesszők oldalrügyeiből származók. Az említettek mellett a fajták jellemzéséhez nélkülözhetetlen a növekedési sajátosságok és a hajtás illetve a virág tulajdonságainak ismerete is. 

Felhasznált irodalom: Birs (2014) Szabó Tibor; Nyéki József; Soltész Miklós; Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft.